Összes oldalmegjelenítés

2016. augusztus 22., hétfő

A tankönyvek kölcsönzéséről

Azok a tanulók, akik ingyenes tankönyvre jogosultak, a könyveiket a könyvtárból kölcsönözhetik ki abban az időpontban, amikor az osztály a vásárolt tankönyveket kapja. Fontos, hogy a kiskonditerembe is menjetek be a nyelvkönyvekért!

szerdaaug.31.
8,30-10,00KNYOravecz B
10,00-11,30NYKEKolcza Zs
11,30-13,00NYKFMolnár A
13,00-14,309.bCsanádi Á
14,30-16,009.cKudella M

csütörtökszept.1.
9,00-10,0012.aSomkövi B
10,00-11,0012.bNagy Kata
11,00-12,0012.dNagyné VE
12,00-13,0012.eFailné SÁ
13,00-14,0012.fNagy T
14,00-15,0011.aTomor J

péntekszept.2.
8,30-10,009.aHegedűs A
10,00-11,309.dGárdonyi V
11,30-13,009.eMenyhárt K
13,00-14,309.fDeák F

hétfőszept.5.
8,30-10,0010.bSzabados P
10,00-11,3010.dBartha K
11,30-13,0010.eEndresz G
13,00-14,3010.fŐri G
14,30-16,0011.bBorbáth G

keddszept.6.
8,30-10,0011.dVarga (Takács) V
10,00-11,3011.eKuruczné HG
11,30-13,0011.fKovács Á
13,00-14,3010.aÁgoston E

2016. május 24., kedd

A könyvtári könyvek visszahozásának határideje

Nappali és felnőtt tagozatos nem érettségiző diákok számára

A könyvtári könyvek visszahozásának ideje: 2016. június 1-10.

Nappali és felnőtt tagozatos érettségiző diákok számára

Rendkívüli esetben, ha valaki szeretne tanulni a könyvekből az érettségi szünetben, akkor a könyvek visszahozásának határideje a szóbeli vizsga napjai. Ebbe beleértjük a kötelező olvasmányokat és a tankönyveket is.

Az alábbi honlapon tudtok tájékozódni a nálatok lévő könyvekről:

1. Neved és törzsszámod segítségével a katalógusban megtalálod a könyvcímeket
2. Könyvtári törzsszámod = A saját diginapló profilodban található

Az elvesztett könyvet, tankönyvet egy ugyanolyan könyvvel, tankönyvvel kell pótolni.
A szóbeli vizsgák napján a könyvtár nyitva lesz a szokott időben
Kérjük a határidők pontos betartását!
2016. május 24.
Horváth Viktória és talóczyné Ági könyvtárostanárok

2016. május 16., hétfő

400 éve született William Shakespeare

2016-ban ünnepeljük William Shakespeare halálának 400. évfordulóját, és születésének 450. évfordulóját ezért számos színház tűzi műsorra valamelyik drámáját.

Az angol drámaíró, költő, színész az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.

Sajnos a Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.

Születésének pontos dátuma ismeretlen, de azt tudjuk, hogy a Stratford-upon-Avon nevű városkában látott napvilágot, egy jómódú kereskedő, John Shakespeare és egy kisbirtokos leánya, Mary Arden gyermekeként. Minden bizonnyal a helyi iskola tanulója volt, de az iskola dokumentumai nem maradtak fenn, így sem Shakespeare iskoláztatásának idejéről, sem annak eredményeiről nincsenek hiteles adataink.

1582. november 28-án, 18 éves korában feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb  Anne Hathawayt. A házasságkötést követő esztendőkről hasonlóképpen kevés dokumentummal rendelkezünk. 1583. május 26-án Stratfordban megkeresztelték elsőszülött lányát, Susannát, 1585 februárjában pedig az ikreket: fiát, Hamnetet és Judithot. Hamnet 11 éves korában, ismeretlen okból meghalt; 1596. augusztus 11-én temették el. Egyes források feltételezik, hogy fia halála befolyásolta Shakespeare-t a Hamlet (1601) megalkotásában. Az ikrek születése utáni időszak látszólag eseménytelenül zajlott Shakespeare életében. Neve 1592-ben bukkan fel először a londoni színházi körökben. A kihagyás miatt az irodalomszakértők az 1585 és 1592 közötti időszakot „elveszett évek”-nek nevezik, és életrajzírói ennek az időszaknak tulajdonítják kétes szerzői eredetű munkáit is. Ezekben az években különböző legendák keringtek róla.

1585 és 1592 között Shakespeare Londonban megkezdte karrierjét mint színész, író, majd résztulajdonosa lett a Lordkamarás Emberei (Lord Chamberlain's Men) nevű színtársulatnak, amelyet 1603-tól „Királyi Társulat”-nak (The King's Men) neveztek el, I. Jakab adományának köszönhetően.

Shakespeare-t a Stratford-upon-Avon-beli Holy Trinity (Szentháromság) nevére szentelt templomban temették el, két nappal halála után. A sírja mellett álló mellszobra alkotás közben ábrázolja a költőt. Minden évben, Shakespeare születésének ünnepén, új lúdtollat helyeznek a szobor kezébe. A felirat Nestorhoz Szókratészhez és Vergiliushoz hasonlítja. Sírja kőfedelén a felirat megátkozza mindazokat, akik csontjait megkísérelnék eltávolítani nyughelyéről. A népszerű legenda úgy tartja, hogy Shakespeare sírjába a költő teste mellé kiadatlan műveit is eltemették, erre azonban senki nem talált még bizonyítékot.

Néhány érdekesség Shakespeare-ről

Az eredeti, angol nyelvű Shakespeare szövegek olvasásával néha még az anyanyelvi beszélőknek is meggyűlik a baja, mégsem kétséges, hogy Shakespeare jól forgatta a szavakat. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az Oxford Dictionary Quates szerint a leggyakrabban használt angol nyelvű idézetek tíz százaléka az ő tollából származik, a Literary Enyclopedia szerint pedig ő a második leggyakrabban idézett angol nyelvű szerző, az angol nyelvű Biblia után. Shakespeare szókincse a munkáit ismerők szerint körülbelül 17-29 ezer szó között lehetett, ami kétszeres mennyisége annak a szómennyiségnek, amit egy átlagos ember használ. Az Oxford English Dictionary szerint Shakespeare hihetetlen mennyiségű, 3000 ezer olyan szót vezetett be az angol nyelvbe, amelyet korábban nem használtak!

Amellett, hogy megírt 37 drámát és 154 szonettet, Shakespeare tehetséges színész is volt, aki a saját darabjaiban is többször feltűnt, például Ben Jonson alakjában.

Shakespeare műveit a világ 80 nyelvére fordították már – magyarul először Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak köszönhetően ismerhette meg a szélesebb közönség is. Külön érdekesség, hogy két darabot, a Hamletet, és a Sok hűhó semmiért címűt egy népszerű sci-fi sorozatban használt, kitalált nyelvre, a klingonra is átültették.

A William Shakespeare név angol anagrammái például a „Hear me as I will speak”, vagyis a „Halld, ahogyan beszélni fogok” és az „I’ll make a wise phrase”, azaz „Bölcs mondást fogok alkotni” kifejezések is.

Az Uránusz bolygóját Shakespeare egyik drámájának karakteréről nevezték el, sőt, az Uránusz minden további holdja is Shakespeare valamelyik szereplőjéről, vagy Alexander Pope A fürtrablás című verse után kapta a nevét.

A legtöbb kortárs művésszel ellentétben Shakespeare-nek remek üzleti érzéke is volt: színészeivel amolyan kezdetleges tőzsdecsapatot alkottak, a bevételt megosztották, ő pedig jutalékot kapott minden általa írt darab után, így időskorában is jólétben, anyagi biztonságban élt.

Egy Shakespeare-nek tulajdonított, és az élete során be is mutatott darab, a The History of Cardenio nyom nélkül, teljesen eltűnt, így csak a létezéséről tudunk, a tartalmát nem ismerjük. Igaz, 2010-ben szárnyra kelt a hír, hogy talán mégis fent maradhatott egy példány a titokzatos műből.

Shakespeare nevének leírásával sokaknak meggyűlik a baja, ő maga is legalább 80 különbözőképpen szignózta a nevét. A fennmaradt aláírások között az alábbi változatok is szerepelnek: “Willm Shaksp,” William Shakespe,” “Wm Shakspe,” “William Shakspere,” ”Willm Shakspere,” and “William Shakspeare”. Egyetlen olyan irat sem maradt azonban fent, amelyen William Shakespeare William Shakespeare néven írta volna a saját nevét.

Az idei év számos programja közül én kettőre szeretném felhívni a figyelmet. Az Operaház májusi programjai között megtekinthető A Makrancos Kata, a Hamlet, A vihar, a Macbeth, az Ottelo, A windsori víg nők, a Szentivánéji álom, a Rómeo és Júlia. Valószínű, hogy az évforduló miatt van ilyen sok Shakespeare darab műsoron.

Egy másik érdekes program a Shakespeare fesztivál a Margitszigeten, amit idén június 20-21-22-én tartanak. A háromnapos minifesztivál keretében számos kiállítás, rendezvény várja az érdeklődőket. Például egy kiállítás tekinthető meg a Víztorony Visual Art Galériában. 


Egy másik kiállításon Orosz István Shakespeare-grafikái, anamorfózisai, plakátjai láthatók.

A Szentivánéji álom a Budapest Bábszínház történetében nagy jelentőséggel bír: az 1964-ben Bródy Vera bábjaival, Szőnyi Kató rendezésében bemutatott előadás hozta meg a jogelőd Állami Bábszínház együttesének a világhírnevet. A Shakespeare-művet a színházban jó két évtizeddel később, 2006-ban Jaroslav Milfajt látványával, Josef Krofta színre vitelében láthatta ismét közönség. Ezek a Shakespeare-bábok is láthatóak az egyik kiállításon.

A fesztivál keretében látható még a Szentivánéji Slam komédia is. Az est egy verses, élőzenés színházi (divat)bemutató, amelyben az alkotók a slam poetry műfajában, új szövegként írják meg és adják elő Shakespeare Szentivánéji álom c. drámájának parafrázisát, Keszég László rendezésében, az Amoeba zenekar közreműködésével, a MOME jelmeztervező hallgatói által tervezett jelmezekben.

Gyerekeknek ajánlható az Interaktív meseszínpad és a Reneszánsz mese-foglalkoztató, ahol síkbábokat készítenek. Mindkét program ingyenes.

Június 21-én látható a londoni Shakespeares’s Globe előadása a Nagyszínpadon angol nyelven, magyar felirattal. A társulat egy csaknem üres színpadon adja elő a dán királyfi történetét, ugyanúgy a szó erejével teremtve meg a cselekmény közegét, ahogy Shakespeare idejében is. Az előadást különleges technikai kivetítés teszi teljessé, amely ebben a formában csak Magyarországon lesz látható.

Június 22-én is lesz egy Reneszánsz mese-foglalkoztató, amelynek keretében lesz fejdíszkészítés, lovagi torna és úrhölgyválasztás. Ez a program is ingyenes

22-én délután Mándy Ildikó Társulata előadásában látható a Rómeó és Júlia – Shakespeare után, továbbra is, szabadon – két színész és két táncos előadásában, este pedig Rómeó és Júlia története Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter előadásában elevenedik meg, ahol csak ketten vannak a világot jelentő deszkákon.

Hallhatók még versek és dalok angol és magyar nyelven. A W. H. formáció Márkos Albert csellista-zeneszerző kezdeményezésére alakult azzal a céllal, hogy William Shakespeare szonettjeit és dalait megzenésítsék és játsszák. A zenekar a szonettek máig ismeretlen, titokzatos címzettjéről, Mr. W.H.-ról kapta a nevét.

Mindenkinek kívánom, hogy találja meg a számára megfelelő programot az idei év gazdag kínálatából.


Garay Zsuzsanna író

2016. május 5., csütörtök

Lázár Ervin 80 éves lenne

Május 5-én lenne 80 éves Lázár Ervin. Ez alkalomból a Bábszínház és a Móra Kiadó egy emlékműsort szervezett és rögzített, melyet május 5-től minden érdeklődő megnézhet honlapjukon. 
Ez az anyag készült a születésnap alkalmából:

2016. április 28., csütörtök

A ballagás eredete

Kedves Olvasók!

Ezen a hétvégén, néhol már pénteken, máshol szombaton az ország összes középiskolájában megtartják a ballagási ünnepséget. Honnan is ered ez az hagyomány?

A ballagás egy olyan örömteli esemény, amelyre eredetileg a középiskola utolsó évfolyamának elvégzésekor került sor a tanulók körében. Az érettségi előtt álló diákok esetében májusban, mivel az utóbbi évtizedekben szokássá vált az általános iskolás végzősöknél is, ők júniusban ballagnak.

A kifejezés a latin valentas (búcsúzó) szóból származik.

Magyarországon ezt a szokást Selmecbányán tartották meg először az 1870-es években. Ekkor a helyi erdészeti és bányászati Akadémia hallgatói az iskolától való búcsúzásuk során a Ballag már a vén diák című dalt énekelték el. Ez a német ballagási ének a XIX. század elejéről származik, amit Csengey Gusztáv fordított magyarra.

A selmecbányai Akadémiát a bécsi udvari kamara 1735-ben hozta létre. Feladata olyan műszaki szakemberek képzése volt, akik a bányaművelés-bányajog, a bányamérés, az ércelőkészítés, valamint a pénzverés-aranyválatás területének szakértői lehetnek. Ezt az udvari leiratot Mária Terézia 1762-ben megerősítette. A tanintézet a legrégebbi bányászati-kohászati iskola, mérnökképző, műszaki felsőoktatási intézmény, a Miskolci Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem jogelődje. Úttörő volt abban is, hogy a Habsburg Birodalmon belül ez volt az első állami alapítású tanintézet.Az Akadémia – ez az elnevezés 1904-ben szűnt meg, amikor főiskolává szervezték – a trianoni békeszerződés után kénytelen volt beszüntetni működését Selmecbányán, és Sopronba költözött. Az Akadémia nemzetközi híre a XVIII. században vitathatatlan, az ott végzett mérnököket szívesen fogadták – a hazai vállalatokon kívül – külföldön is. A XIX. század elején az Akadémia nemzetközi kisugárzása csökkent, aminek nem a színvonal csökkenése volt az oka, hanem az, hogy egyrészt a műszaki-természettudományos fejlődés vezető ereje már nem a bányászat-kohászat volt, másrészt Európa-szerte hasonló célú iskolák sorát hozták létre. De az intézmény megbecsültségét mutatja, hogy hamarosan az egész országra átterjedt a ballagási tradíció, és a XX. századra már megszokottá vált.

A másik népszerű ballagási ének Gaudeamus igitur, amit a régi iskolát maguk mögött hagyva énekelnek az öregdiákok a ballagáson. Annak ellenére, hogy bús hangvitelűnek tűnik, hiszen az ismeretségek felbomlanak, mégis inkább az együtt töltött évek mókáiról és tréfáiról szól. A ma ismert dal az 1700-as évek elejéről származik, ami egy latin nyelvű kézirat alapján íródott 1287-ben. A ballagókat felszólítja, hogy ne szomorkodjanak az elváláson, hanem élvezzék az életet és legyenek nyitottak az újra. Sok iskolának, kollégiumnak, egyetemnek ez a hivatalos indulója, dala.

Az 1920-as évektől az Elmegyek, elmegyek kezdetű magyar népdalt énekelték a diákok az ünnepségen. Ezt a dalt Kodály Zoltán gyűjtötte 1912-ben, és többször is feldolgozta. Ekkor terjedt el az a divat, a végzős évfolyam diákjai a ballagást megelőző éjszakán a tanáraiknak szerenádot adtak.

Szintén gyakran énekelt dal a ballagáskor az Elindultam szép hazámból című magyar népdal, amit Bartók Béla gyűjtött. 1940 októberében Bartók Béla kivándorlása előtt tartott zeneakadémiai búcsúkoncertje végén énekelte ezt a dalt az ünneplő közönség.

A ballagás nem más, mint átmeneti rítus, ami által az ember az egyik állapotból átkerül egy másikba (gyerekből felnőtt, leányból asszony lesz). A keresztelő, a lakodalom, a temetés ugyanúgy átmeneti rítusok. A ballagás megfelelőjét az egyházi szertartások között a konfirmálás és a bérmálás tölti be. A szocializmus évei alatt azonban az egyházi ünnepek nem kaphattak olyan hangsúlyos szerepet, mint annak előtte, így a ballagás nagyobb szerephez jutott, és családi ünneppé alakult át. Az 1950-es években betiltották a ballagási szokásokat, de teljesen nem tudták kiirtani, és az átmeneti szünet után olyannyira újjáéledt, hogy ma már nemcsak a középiskolákban, hanem az általános iskolákban és az óvodákban is rendeznek ballagási ünnepségeket.

A ballagás napján az ünneplőbe öltözött tanulók a virággal feldíszített iskola folyosóin vonulnak végig, a zászlóvivőt követve. Vállukon tarisznya függ, melybe pogácsa, só, föld, aprópénz, valamint az intézmény fényképe kerül, rendszerint az alsóbb éves diákok jóvoltából. A föld az otthont jelképezi, a só és a kenyér (itt pogácsa) pedig megvéd a szerencsétlenségektől, betegségektől.A hamuban sült pogácsát valamikor nyílt tűzhelyen, hamuban sütötték. A magyar népmesék vándorútra induló hősének eledele, amit általában az édesanyja süt neki. A régi diákok is ezt kapták útravalónak, amikor elhagyták az iskolát, az alma matert, innen ered az a szokás, hogy a ballagók tarisznyájába egy-egy pogácsát is tesznek.

A szülők, hozzátartozók virággal vagy egyéb ajándéktárggyal köszöntik ballagó gyermeküket, családtagjukat. Az iskolai ünnepség során az osztály egyes tagjai felidézik az elmúlt évek emlékezetes pillanatait, a tanárok jótanácsokkal látják el a búcsúzó diákokat. Az eseményt követően a szülők gyakran családi összejövetelt rendeznek, mely legtöbbször egy ünnepi ebéd vagy vacsora szokott lenni.

A ballagás szimbolikus jelentéssel is bír: a végzősök nemcsak az iskolájuktól hanem eddigi életüktől is búcsút vesznek, hiszen egy korszak lezárásaként tekinthetünk rá, mely után új élet vár rájuk. A ballagás egyben a gyermekkor végét és a felnőtté válás kezdetét is jelképezi.

A ballagási ünnepséget az érettségi vizsga követi, ami a tanulók egyik első nagy megmérettetése. A középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, számos ország jogrendszerében szerepel. Az érettségit először 1788-ban Poroszországban vezették be, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát. Ezt Franciaország 1808-ban, Anglia pedig 1838-ban vette át. Magyarországon Comenius már a XVII. században felvetette egy érettségiszerű záróvizsga szükségességét:

 „Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el azután, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra, és ugyancsak meg kell állapítani, hogy milyen tudományágnak, vajon teológiának, közigazgatási pályának vagy orvostudománynak szenteljék életüket, amint azt egyrészt természetes hajlamuk elárulja, vagy másrészt az egyháznak és államnak szükséglete megkívánja.”

Comenius

Ugyanis a XIX. században felmerült már az állami beavatkozás jogossága az iskolák önállóságába. Ez az állami befolyás Mária Terézia uralkodása idején felerősödik, hiszen ekkor hozzák létre a Tanügyi Bizottságot, és 1777-ben kibocsátják a Ratio Educationist. Az érettségi ugyanis nemcsak a tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, hanem állami szintű, egységesítő kimeneti szabályozás is. Célja volt az állami érdekek érvényesítése, a felsőoktatásba való bejutás szabályozása vagy a köztisztviselői, hivatalnoki állásra pályázók minősítése.

A szabadságharc leverése után a tiltakozások ellenére 1851-ben a fenntartótól függetlenül kötelezővé tették a gimnáziumokban az érettségit, és szeptemberben megtartották az első vizsgákat. A reáliskolák ekkor még csak hatosztályosak voltak; később, Trefort Ágoston miniszterségének első éveiben ezeket is nyolcosztályossá alakították, és 1876-tól itt is bevezették az érettségit. 1883-ban a köztisztviselői törvény a köztisztviselővé válás feltételeként írta elő az érettségit.
Az érettségi vizsga azóta sok változáson ment keresztül, de mind a ballagás, mind az érettségi megőrizte a helyét a magyar családok hagyományaiban.


Garay Zsuzsanna író nyomán

Ingyen elvihető, leselejtezett könyvek a Könyvtárban

Az iskolai könyvtár állományából leselejtezett informatika témájú könyvek ingyen elvihetők a kölcsönzés ideje alatt.
2016. április 28-tól van lehetőség a válogatásra a készlet erejéig.

2016. április 18., hétfő

TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGIZŐK SZÁMÁRA


HATÁRIDŐK
Lehetőség szerint április 26-ig hozzátok vissza a nálatok lévő könyveket.
Rendkívüli esetben, ha valaki szeretne tanulni a könyvekből az érettségi szünetben, akkor a könyvek visszahozásának határideje a szóbeli vizsga napjai. Ebbe beleértjük a kötelező olvasmányokat és a tankönyveket is.
Az alábbi honlapon tudtok tájékozódni a nálatok lévő könyvekről:
1.      Neved és törzsszámod segítségével a katalógusban megtalálod a könyvcímeket
2.      Könyvtári törzsszámod = A saját diginapló profilodban található
Az elvesztett könyvet, tankönyvet egy ugyanolyan könyvvel, tankönyvvel kell pótolni.
A szóbeli vizsgák napján a könyvtár nyitva lesz a szokott időben.
Kérjük a határidők pontos betartását!


2016. április 18.                                 Horváth Viktória és Antalóczyné Ági könyvtárostanárok